A város kicsi vasútállomása(indóház)1871-ben épült,amikor átadták a forgalomnak a Debrecen-Szatmárnémeti vasútvonalat.A növekvő igényeket ez az épület a XX. század elején már nem tudta kielégiteni,ezért 1910-1912 között új vasútállomást épitenek,bővitik a pályaudvart.A napjainkban is fennálló épületet a II. világháborúban bombatámadás érte,de jelentősebb kárt nem szenvedett és tatarozása pár év alatt befejeződött.
A diszes várkastély alapkövét Károlyi Lancz László tette le 1482-ben,melynek épitéséhez Mátyás királytól kap királyi engedélyt.115 évvel később 1592-ben Károlyi Mihály a kőházat várrá alakitattja,sáncárokkal és lőrésekkel ellátott bástyázattal véteti körül.1661-ben Károlyi László és Károlyi Ádám a várat újabb bástyákkal,várárokkal megerősitik a török betörések ellen.Még a történet folytatódna,de több oldalas,szóval nem irom le,de rákereshetsz a neten.
Az első városháza 1775-ben a régi Boldog utcában-ma Someş u.-a Rubleczky György féle házban volt.Ezt a város 1804-ben eladja és megvásárolja a Mede-udvart.ahol 1808-ban fejezik be az új városháza épitését(ma itt áll a kaszárnya fő épülete).1809-ben a városháza átköltözik a Szarvas vendéglő épületébe,majd 1968-ban a jelenlegi épületbe.A kétemeletes épületet mint a bejárati előcsarnok falán lévő két márványtáblán olvasható 1910-1911-ben épitették."Debreceni István polgármester idejében Magyar Vilmos műépitész pályadijat nyert tervei szerint Illés József városi mérnök ellenörzésével".Bankháznak épitették,de volt polgári mérnöki hivatal,majd 1954 után a kommunista párt székháza.
Gázi Kászim pasa dzsámija Pécs városának egyik jelképe. A centrumban a Széchenyi téren helyezkedik el. A dzsámitGázi Kászim1543-1546 között építettette, mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma katolikus templomként működik. Látogatható.
4.
A Cifrapalota Kecskeméten található szecessziós épület.
A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt.
Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay gyár készítette.
Kecskeméten a korábbi városháza egy klasszicista stílusú, a 18. század közepe felé már rozoga épület, a város szégyene volt. Régi igényt akart kielégíteni a városi tanács, amikor 1890-ben tervpályázatot hirdetett egy új épület megalkotására. Az öt beérkezett pályamű közül a bíráló bizottság az első díjat Lechner Ödön és Pártos Gyula terveinek ítélte oda, akik sem magasság, sem mélység nem rettent jeligével pályáztak.
Lechner 1887 körül társult Pártossal és együtt építési irodát nyitottak. Kettejük közül Lechner volt a művész, Pártos pedig a vállalkozó. Az épületet 1893 és 1897 között építették fel, szecessziós stílusban. 1911-ben, a nagy földrengés után, Lechner ellenőrzése mellett állították helyre.1897 és 1996 között az épületben működött a városi könyvtár is.
2.
A török hódoltság idején Kecskemét egyetlen kőtemplomát a katolikusok és a reformátusok közösen használták. Később a református egyház fatemplomot készített, amely – valószínűleg egyházvitából fakadó gyújtogatás miatt - leégett.
A budai pasa engedélyével (669 arany „kenőpénz” megfizetése után) 1680-83 között építhettek a református hívek kőtemplomot. A török hódoltság idején ritkaságszámba ment az ilyen engedmény.
1684 december 3-án a Szentháromság tiszteletére szentelték fel a templomot.
A gyarapodó egyház a XVIII. századra kinőtte az épületet. Az oldalfalakat ekkor magasították meg 569 centiméterrel, és hosszirányban súlyos pillérsort emeltek a boltozat terhének viselésére. A belső térben így kialakult hely már lehetővé tette a kétemeletes karzat megépítését. Az oldalfalak méretéhez igazították a tornyot is: 946 centiméterrel és egy bádogtoronnyal lett magasabb.
Az évszázadok szélviharokkal, tűzvészekkel, 1911-ben pedig földrengéssel próbálták az épületet. A károk helyreállításakor a mesterek saját koruk stílusait is felhasználták. A mai református templom harmóniába olvasztja a későreneszánsz, a barokk, a rokokó és a klasszicista irányzatok jegyeit.
A kecskeméti református templom tornyából hallható újraöntött harangot Rákóczi György ajándékozta a híveknek.
A marosvásárhelyi Művelődési Palota 1911-1913 között épült, Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1868-1932) építészek terve alapján.
Az épület az Enescu utca és a Rózsák Tere metszéspontjában áll. Építése idején kora legmodernebb középülete volt a városban, és az első, ami a szecesszió stílusát képviselte, építészetileg, a díszítőművészetben, valamint az épület funkciójában.
A Művelődési Palota alapterülete 2.093,08 négyzetméter. A több szinten megvalósított terek eltérő, „kubista” kezelése kihangsúlyozza a szecessziós stílus jelenlétét, mind monumentális együttesében, mind pedig a részletekben.
A homlokzat: a földszinten a gödemesterházi bazalttermészetes színe uralkodik. Az első emeleten kidomborodó, ibolyaszínű díszvakolat-felületeket alkalmaztak, ultramarinkék zománcozott félhenger-alakú dekoratív kerámia-elemekkel keretezve. A homlokzatok középső regiszterét annak teljes hosszúságában borító szalmasárga szín mintegy kivilágosítja az együttest.
A homlokzatokon kívűl a következő terek építészeti és díszítőművészeti megoldása figyelemre méltó: az előcsarnok, a lépcsők, a nagy előadóterem, a “tükörterem” valamint a “kisterem”.
Kedveskéim,kedveskéim,hát csak Sweet olvasta el a vadászat leirását?Ezen a héten nem helyesirási hibákra vadászunk,hanem műemlékeket mutatunk be:).Én apával szombaton körüljárjuk a várost fényképezővel és majd egy csomót küldök be:D.
Ezzel a képpel szeretnék nevezni. Ez a műemlék Cipruson van Larnacától 32 km-re fekszik. A hely neve: Choirokoitia - kiejtve: Hírokítia
Időszámításunk előtt 7000 körül létesült kőkorszaki település. Azt mondják, hogy ilyen házakban éltek az itt élők - nemzetiséget sajnos nem lehet tudni - és kb 2-3 fő fér el egy ilyen lakóházban.
Az ásatások a világ egyik legfontosabb kőkorszaki kultúráját tárták fel, védőfallal, kör alakú házakkal, síremlékekkel és számos használati tárggyal.
Sőt, még az elhunyt embereket is a föld alá temették - házon belül!
A terület bejáratánál lévő látogatóközpontban meg lehet nézni a kőkorszaki település másolatát.
A szivdoki levelesldjab talltm egy hibat,az elso levl valaszara.-ezt Miley Sztyuard irta.
hibas^^
2009.10.02. 19:56
ricki.crazy [138337]
Jah igen és még egy teve neve van elírva!
Név: Vizen az helyesen Vízen :)
és msn-en egyik ismim ezt írta ki:
új kestyűűűűű az kesztyű és nem kestyű xD
2009.10.02. 19:50
ricki.crazy [138337]
Én ennyit találtam most hirtelen!
Vadászatra hibák!
1. ÚJ JÁTÉK - FIGYELMESEN OLVASD EL!
A játék neve: vadászat. Vadászni fogunk, tehát járjatok nyitott szemmel, ahol csak megfordultok - és legyen nálatok egy fényképezős telefon! Ez a játék egy hétig tart, a múlt szombattól MA este 20:00-ig. Ezen a héten helyesírási hibákra vadászunk. Jártatokban-keltetekben ti is láttatok már nyilván olyat, hogy helyesírási hiba csúszott egy cégtáblába, egy hirdetőtáblán egy hirdetésbe - bármibe, amit az ember nap mint nap lát. Ilyen hibákat keresünk most; ha találtok egyet, rajta, fotózzátok le, és töltsétek fel a a játékoknál a vadászathoz! Egy teve most nem csak egyszer nevezhet - ahányat találsz, mindet felteheted! A feladat elég nehéz, tehát ennek győztese datolyát kap majd, a további helyezettek eurot. Nyilván könnyebb helyzetben vannak azok, akik Magyarországon élnek - sajnos román, görög, olasz, szlovák és még ki tudja milyen hibákkal hiába nevezel, ezeket a többség nem érti, így sajnos a nem Magyarországon élők erre a játékra nem biztos, hogy fognak tudni nevezni - bár magyar nyelvű újságokban, könyvekben lévő hibákat ők is találhatnak:( Ha nincs nálad fényképezős telefon, elég, ha leírod a hibát és azt teszed fel a honlapra!
2. Paradé egybeírta a fejlécen,hogy OLYVIDÁM!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
