[517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
Tekints vígan a holnapra,
Május első napjára.
Aki szomorú az felvidul,
Az erdei Majálisra indul.
Kis karavánunk tevéi
Boldogan indulnak játszani.
Prodblémáikat elfelejtik,
Egymást szórakozni nézik.
Estére a sok teve,
Fáradtan ágyába tér be.
Álmaikat mosoly kíséri,
A holnap is csak jól jöhet ki.
Reina Kleino
95292 |
Május elsejézni jaj de jó,
Nincs otthon egy várslakó,
Minden boldog , vidámság ,
Vattacukor , királysááág. |
Egy majálisi nap
Itt van már a Május,
A természet már felébredt,
A fák és a mezők virágba borult,
A napnak is van már ereje.
Ha szép az idő mindenki ilyenkor,
Szívesebben megy ki a szabadba,
A nyár már a küszöbön van,
A réten sok szép virág van.
Kimentünk mi is a zöldbe,
Ahol sok vidám ember.
A fúvósok adnak szép zenét,
Sok a mulatság és a játék.
A sok fiatal csoportba állnak,
Ahol sok játékok vannak.
Alig várják, hogy szórakozzanak,
A lányok virágkoszorút fonnak,
S a fejükre mind fel rakja.
anita174 (79622) |
Anyák napjára
Az anyák napja ma van,
Pontosan május másodika.
Köszöntjük hát őket,
A tökéletes nőket!
Ők neveltek fel minket,
Nehéz lehetett,hiszen
Ez egy kemény feladat,
Talán a legnehezebb,ami akad.
Köszönjük nekik a sok törődést,
A kedvességet,ami nagy öröm,és
A szeretetet,ami örökké él
Szívünkben,nagy lángon ég.
Köszönjük mind azt,amit adtak,
Hogy minket mindig meghallgattak.
Örömöt és bánatot egyaránt adtunk,
A többi dolgot most inkább hagyjuk.
Voltak olyan napok,
Amikor rossz volt a hangulatom.
Veszekedtünk és párszor,
Ami nem volt valami mámor.
De ő mindig csak jót akart nekem,
A szeme előtt az én érdekeim lebegtek.
Soha nem hagyott magamra,
Éjnek éjén is hívhattam,ha baj van.
Ha szomorú voltam ő megvigasztalt,
Csokoládéstortát sütött nekem habbal.
Csodálom őt a becsületéért,
És a hatalmas őszinteségéjért.
Ma anyák napja alkalmából,
Hálával tartozom,ha csak látom.
Volt türelme évekig rám figyelni,
S gyerekből lassacskán felnőtté nevelni.
Szeretni fogom őt mindörökké,
Tisztelni szülőként.
Ha baj van rám mindig számíthat majd,
Sosem kell azt mondania,hogy "jajj!" |
Anyukám üzennék
Egyik évben jöttem én,
S te édesanyám lettél.
Bár nem ismertük egymást,
De nagyon szerettük egymást.
Közben én is felnőtt lettem,
Te Anyukám nagymama lettél.
Egykor négy gyermeket nevelttél,
De mi felnőttünk és segítenénk.
Fejed őszbe hajlott már,
Mi nékünk a legszebb asszony vagy.
Fogadj minket mosolyogva,
Rozsát vennék de nem találtam.
A világ minden virága nem elég,
Amit adnék most néked,
Egy szót most néked mondanék,
Az Isten éltessen máma téged.
anita174(79622) |
CsiLLAg(4923) verse következik:) :Anyák napja
Anyák napján nem mondok én verset,
úgy döntöttem, inkább írok egyet!
Virággal köszöntlek Téged,
s azt a sok jó emléket megköszönöm néked.
Számomra Te vagy a legjobb ember,
ki élhet e Földön,
Te vagy ki minden percben
a létezésem megköszönöd.
Egy anya a gyermekének nagyon sokat jelent,
Talán nem is tudom mennyire, de érzem,hogy szeretsz.
Köszönöm, hogy vigyáztál rám minden pillanatban,
Köszönöm, hogy nem hagytál magamra a bajban.
Ezt anyukámhoz írtam, remélem tetszik!
|
Boncza(82688)
Versem: Édesanyám
- Az én édesanyám a legjobb a világon,
- Megbocsátja nekem, ha valamit rosszul csinálok.
- Az élet vele szép,
- A gondomat elsöpri a szívem szigetén.
- Nélküle nem világ a világ,
- Ő az életem, s olyan, mint egy virág.
- Felvidít, ha rossz a kedvem,
- Meghallgat, ha fáj a szívem.
- A mosolya mindent megold,
- Nélküle nem jön fel a Hold.
- Végre egyszer, e szép napon,
- bocsásson meg nekem,
- bocsássa meg azt a rosszat,
- amit én elkövettem!
- S ebben a pillanatban mindent megteszek,
- hogy kedvében járhassak, megígérem, hogy jó leszek!
|
A versem: A Föld
Egyet jegyezz meg:
Védd a természetet!
Vigyázz a Földre,
mert nem lesz ki megvédjen téged.
A Föld napja alkalmából
egyszer a világon
halgass a szívedre
és védd az anyaföldedet!
Az állatok, az emberek,
mind itt élnek, ők az élőlények,
ha nem akarod,hogy üres legyen a világ,
itt van a Föld, vigyázz végre rá!
Ezen a napon, egyszer az évben
védjük meg a csillagokat az égen, ne hagyjuk,hogy a környezetünk elszennyesedjen!
A Föld visel minket, minden egyes bűnünket,
ezen a napon végre egyszer
háláljuk meg neki mindezt!
|
A természet
- Az állatok, az emberek
- szeretik a természetet.
- Eljött a Föld napja
- Gyerünk, emberek, rajta!
- Védjük meg a Földet,
- legyen élet a völgyben!
- Ne vágják ki a fákat,
- Maradjanak növények a nyárra!
- Vigyázzunk a környezetre
- Úgy, mint saját életünkre!
|
A tavasz
Eljött a tavasz,
A természet felébredt.
A fűk kizöldülnek,
A fák is már rügyeznek.
Az első virág a hóvirág,
A kéknefelejcs és az árvácska.
Szépen hirdeti a tavaszt,
Így ébredezik a kikelet.
A gyümölcsfák is lassan,
Kirügyeznek és virágba borulnak.
S a fenyőfák is már,
Rügyeznek és toboz is van már.
Kimegyek és szedek,
Tobozt és fenyőrügyet.
Télire elteni nagyon jó,
S fenyőszirupot ínni jó.
Kint a fenyves erdőben,
Sétálni nagyon jó s kellemes.
Mindenki kint van,
Amikor szép az idő s már tavasz van.
anita174(79622) |
A Földünk Napja :)
Bolygónk kerek, mint a gömb,
zöldes, kékes felhőköd,
takarja a hegyeket,
és a Napot, keleten.
Föld, drága bolygónk neve!
Ez a keresztneve.
Hogy miért? Nem tudom.
Mindig csak találgatom.
A lényeg, hogy megemlékezünk,
Egész évben, csak egy nap,
pont ezen a napon arra,
hogy van egy éltetőnk,
ami nap, mint nap,
a lelket bennünk tartja.
Nem anyánk, apánk,
hanem a Föld, 'mi élni hagy!
Hagyja hogy ítélkezzünk,
hogy így éljünk.
Sokszor bűnben,
önzőn,
mégis éltet minket,
a drága Föld!
Hogy is köszönhetnénk meg?
Elég ez az egy nap?
Nem, nem, dehogyis.
Csak arra kérlek, kisfiam,
fogadd meg tanácsom;
ne bántsd a világot,
ne bántsd,
mert végén még pórul jársz!
Hisz a Föld figyel, vigyáz,
lesben áll.
Lát téged, minden nap,
mi megy csak egy nap emlékezünk arra,
hogy ő is jelen van.
Ó Földünk, éltetőnk!
Csika (ancsi) ( nem rímel, de ez csak így jött.. írtam és írtam, amit éreztem :))
|
A Föld napja 2010
A Föld napja 2010,
Nap,amit meg kell ünnepelni!
E nap arra hívja fel a figyelmedet,
Hogy védned kell a természetet!
Nem szabad szemetelni,
S ezt nem csak mondani kell,hanem tenni!
Legyen mindenütt rend és tisztaság,
Utána majd rád is csoda vár!
A Rímfaragóban is erről írok,
Hogy védd a környezeted amíg csak bírod.
Más nem fogja megtenni helyetted,
Szedd össze magad és hallgass az eszedre!
Az életnek mi haszna mondd,
Ha egyre hajszol, űz a gond.
Nem állhatsz meg a lombok árnyán
Tűnődni, mint tehén s a bárány.
A természet egy csodálatos kincs,
De nem lehet olyat csodálni,ami nincs.
Nem is lehet eléggé kihangsúlyozni,
Hogy a Földet nem szabad elhanyagolni!
A természet majd meghálálja néked,
Azt a sok-sok önzetlen segítséget.
Friss vizet ihatsz majd a csapból,
Netán a mély földbe ásott kútból.
De nem szabad visszélni ezzel,
A vízzel bánni tisztességgel kell.
Soha ne felejtsd nyitva a csapot,
A vízt feleslegesen folyni nem hagyhatod!
Sokat kaphatsz még az élettől,
Ha a környezet fontosságával is törődsz.
Én most ugyan itt fejezem be versemet,
De a természetet óvni kell:sose feledd!
|
Volt egy álom...
Álmot látott minden ember április huszonkettőnek éjjelén
Álmodott egy szép, tiszta földről, mi sok harccal lehet csak az övé
Nem voltak ők harchoz szokva, azt hitték az ábránd már valóra vált
Megdöbbenve vette észre reggel az utcának sok piszkát-koszát
-Mi van itt?- kérdezte mérgesen egy nagyon csalódott korán kelő -
Hol van az mit az éjjel megálmodtunk? A gyönyörű és tiszta Föld?
-Megkapjátok ha megdolgoztatok érte!-szólalt meg egy síri hang,
Minek a gazdája nem is lehetett más csak maga a Föld Anya.
-Ha nem szennyezitek a drága vizeket és a tiszta levegőt,
Ha a szemetet csak a kuka kapja nem pedig a szegény Föld,
Ha védtek, etettek és itattok minden állatot és növényt
Valóssá teszem nektek ezt az álmot, most megígérem én!
Eltűnt ezzel Föld Anya, de még ma sem lett válós az ábránd
Nem tettük meg azt amit kért, itt maradt a természet árván
Emlékezzünk Április huszonkettőre, és segítsünk neki!
Akkor láthatjuk egyszer az emberiség álmát valóra válni!
Sophiane (308119) |
Föld napja :
A föld minden napjára
Januártól decemberig
Jó az élet, ha annak tekintjük, ami
Ha nem várunk tőle többet,
Mint, amit adhat
Jó a föld, ha nem veszünk el tőle mindent,
Csak annyit, amennyit magától adhat
Mi az ember?
Egy földi teremtmény
Ha nincs miből, nem teremthet a föld
Mi lesz a vége?
Ne gondolj bele!
Szeresd a földet, óvjad, védjed,
Éltetőd! |
A Föld napja
Föld napja:számomra üres szó;
A Föld nem több mint egy bolygó.
A Föld sok kincset rejt ,
Ez mégse nagyon köt le egy embert.
"Emberek, emberek : Föld napja van!
És nektek csak ez dolgotok van ?
Nem tudtok mást csak dolgozni?
Így a világ szertefoszlik."
Csiripelte a kismadár , és lám ,
A emberek meghalgaták szavát.
Nemszórták el szemetiket ,
És segíték egymást örökre.
Mostmár énis látom ,
Földnapja egy csodás álom,
Álom mert emberek jó útra tértek ,
Álom mert nem szórják el szemeteiket.
Sorry a kicsit népies szavakért de csak így jött ki (: remélem teccett
|
Szörnyű napok,
délutánok,
játszani a tónál nem lehet,
a kosz a vizet ellepte.
A Földnek tisztának kell lennie,
vagy a gyerekek nem nem javíthatják kedvüket.
Így hát a kukát megtöltötték,
a felnőttek dolgát elvégezték.
Mindenki boldog,
a sok gyerek ujjong,
a természet
téged is vár.
|
Egy kis séta a Havason
Eljött a tavasz,
Kirándulni, juj de jó,
Szeretek sétálni, fent a Havason,
S a zöldben is kint lenni.
Egy szombati napon,
Kisütött a nap a Havason.
Nagyon szép ott fent,
A hó, nem ment még el.
A friss levegő s a kibukó hóvirágok,
De sok fiatal s öreg kint volt.
Mindenki nagyon meglepődött,
Hogy itt fent még tél itt van.
A gyereke nagy örömmel,
Vették birtokba a télnek,
Utolsó kis havát, egy zacskót,
Találtak s lecsúsztak a dombokról.
A felnőttek egy darabig csak nézték,
A gyermekek örömét s nem bánták.
Május vagy június közepe táján,
Megy el a hó innen a hegy tetején.
Akkor már lehet gyűjteni,
A gyógynövényeket és az erdei
Gyümölcsöket, amit nagyon,
Szeretek s gombát szedni is.
anita174(79622) |
Hegyvidéki lovastúra
A hegyekbe szerettünk volna menni,
Lovaskirándulást tenni.
Már rég vágytunk erre a kalandra,
Hogy a lovakkal elmehessünk a szabadba.
Egy szép napos reggel folyamán,
Elindultunk a hosszú út folytán.
Nagy hátizsákkal a hátunkon,
Magabiztosan ültünk a lovunkon.
A nap hatalmas forróságot árasztott,
S mindnyájunk ajka megszomjazott.
Hosszú volt az út még a táborig,
És,hogy eljussunk a határig.
- Jó itt a friss levegőn lenni,
A lovakat felnyergelni! -
Mondtam én a barátaimnak,
Amikor nekivágtunk a túrának.
- Egyetértünk mi is veled,
Hiszen olyan szépek a hegyek! -
Hangoztatták együtt a többiek,
Amikor hirtelen eső kerekedett.
A hegyek nagyon meredekek voltak,
Az út csúszós lagúna.
Zuhogott,s még villámlott is,
Egyikünk hirtelen felsikantott:Gyí!
Csak úgy zúdult a nyári zápor,
S messze volt még a tábor.
Nem tudtuk,hogy mi legyen,
De a lovakat nem zavarta meg,hogy eső esett.
Tizenöt perc elmúltán,
Az eső is lassan elmúlván.
Újra kisütött a nap az égen,
S mi tovább vágtattunk a réten.
Már az út felénél jártunk,
Amikor mindnyájan elfáradtunk.
A lovaknak is jól jött volna egy kis pihenés,
Ezért hát megálltunk az út szélénél.
Mindenki evett,ivott egy kicsit,
A lovak is pihenhettek egy picit.
Nagyon élveztük a kirándulást,
Hogy együtt lehettünk a folyópartnál.
A pihenőnek gyorsan vége szakadt,
S tovább ügettek velünk a lovak.
Újult erővel indultunk el,
És már nem volt messze a táborhely.
Gyorsan vágtattunk a lovakkal,
Fejünkön fekete kobakkal.
Már csak pár méter volt hátra,
S elértünk a világ másik oldalára.
Odaértünk még naplemente előtt,
S felvertük a sátrakat mielőbb.
Elmentünk az erdőbe ágakat,gallyakat gyűjteni,
Hogy gyorsan tüzet tudjunk csiholni.
A tábortűz körül összegyűltünk,
S egy jót beszélgettünk.
Kellemes volt a hangulat,
A lovak is kaptak egy kis jutalmat.
Késő este volt már,
Ezért a sátrakba gyors bebújtunk hát.
Hamar el is aludtunk,
S reggel egy szép napra virradtunk.
A lovak is kipihenték magukat,
Így hazafelé velünk bátran indultak.
Jó kis kirándulás volt ez,
A patakban fürödtünk meg.
Élményekkel gazdagon tértünk haza,
Mind jól éreztük magunkat.
Sosem feledjük ezt a csodás napot,
Te is jól érezheted magad,ha az eseményeket sodródni hagyod. |
sucks14 : Őszi kirándulás
Kirándulni mentünk, a szép őszi határba
Unokám jött velem vidám csacsogással
Szeme nagyra tágult, kíváncsian nézte
A határban szaladgáló vad népet
Itt egy nyuszi, ott fácán, pillangó
Rengeteg bogár, elsuhanó őzek
Amott látod, egy őz suta ballag éppen
A Tiszáról jön hol szomját oltotta
Ragyogó szeme a tájat pásztázza
Elenséget szimatolva nagy iramban
Tűnik el egy kékülő kökény bokorba
A Tiszához érünk, le az ártérbe
Sudár nyárfák aranyló levelei
Ringatózva szállnak a lágy őszi szélben
Az égbe szökő nyárfák alatt itt-ott csipkebokor
Már alig van levele, pirosló bogyóit már szedheted
Lesz belőle finom tea a téli nagy hidegbe
Hozzá egy kis méz, hogy megédesítse
Így járjuk a határt, itt-ott gyűjtögetve
S gyönyörködünk az elénk terülő táj szépségében
A szárnyaló madarak vidám röptében
Mikkor csivitelve szállnak le a víz szélében
Szomjukat oltva víg szárnycsapással tűnek el
A millió színben játszó szép őszi tájban
Fáradtan érünk haza, hol finom ebéd vár
Éjszaka álmainkban folytatjuk tovább ezt
A csodás barangolást Hétfőn már munka van
Suliba kell menni s így a jövő hétig már
Nem tudunk kirándulni, menni |
[517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|