[517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
(ezt még akkor írtam amikor meghalt az egyik közeli családtagom...)
A halál egy kegyetlen gyilkos
Bármikor utol érhet,gyors és kínos
Sosem tudhatjuk ki a soros
Az élő-holt verseny nagyon szoros
...Egy darabot magaddal vittél a szívünkből
Bárcsak ne mentél volna el drága szeretteidtől
Tengert lehetne ereszteni könnyeinkből
Miért mondtál le az életedről?
Ez a szerelem nem volt ilyen vad,
Hogy családodat miatta elhagyd
A fájdalom mindenkit magával ragad
Emléked örökre a szívünkben marad
Tested immár egy halom por
Melyet a szél messze elhord
A Velence partján nyugszik az emléked
Mi mindig szeretni fogunk téged!
...Nyugodj békében!
|
Síri zaj
A halál kacaja visszhangzik fülemben,
közeledik a nap, mi sugallja:
ma más hangokra kell fülelnem.
hiába bújna el, az ember már hallja:
ma mások is vannak a körünkben.
Kopp-kopp, csossz- csossz
A cipők temetőbe mennek.
sss-sss, huhh-huhh
Várják már őket a lelkek.
A sírokra majd akasztanak
Sok koszorút, mécsest
Egy imát is elmondanak,
Hisz Isten láthat minket.
De ha meghalok a síromra
E napon semmit se tegyetek
A szél is csak hébe-hóba
sodorjon rá levelet.
Viszont reám csöndesen
Elmerengve, gondolkodva
Emlékezzetek, követve:
Életünk írva van: csak porba.
|
Tevékeny tevék karaván, itt minden teve oly vidám! :)
Tevékeny tevék karaván
itt minden teve oly vidám!
beszélgetnek, játszanak
összetart e nagy csapat
ha valakit nagy baj ér
fordulhat hozzájuk ezér’
mindenkit megértenek,
s mindenben segítenek!
itt mindenki becsületes,
megoldást a netről soha nem les!
így a játékokon a tevék nagy kedvvel játszanak
hazugságokkal itt soha senkit nem ámítanak!
a tagok a hűség mintapéldái,
soha nem akarnának más helyre járni!
aki nem hiszi, járjon utána,
e karaván Téged is vár már ma!
tagtoborzásban is ők a császárok,
látjátok, nagyon sok tagtárs vár rátok!
a karavánvezetés is csodálatos
soha ne vezesse más, csak Zsuzsi és Hópihus!
nem titok hát, hogy ez a legjobb karaván
elsőnek kell lenniük a toplistán!
kívánok a karavánnak további szép napokat,
s tömegesen özönlő tagokat!
|
Végre itt az ősz!
Alig vártam az őszt, a jó hideget.
A szelő suvalatot,
AZ X-FAKTORT!
Süppedjetek a kanapéba!
Remélem tetszett a “versike„!
|
Legjobb barátomnak
Mikor megismertelek, nem tudtam milyen vagy,
Mennyire túlteng benned az agy.
Ne röhögj, tényleg okos vagy!
Egy évvel később találkoztunk,
Nem tudtuk, hogy felesleges ismerkednünk,
De bemutatkoztunk, és jókat nevettünk.
Igazi poénmester voltál,
És kicsit lusta is, ez nem vitás,
Mégis büszke vagy rám, mint levitás.
Mindig hülyéskedtél, de szerénykedtél is sokat,
Bizony, láttam már nálad bátrabbakat!
De sosem hallottam tőled bántó szavakat.
Szerettem, hogy diszkrét vagy, s mégis közvetlen,
Mint mikor az Ő ölében pihentél édesdeden,
S magamban rajtad jót nevettem.
Néha megleptél stílusoddal,
Néha elhitetted velem, hogy rendes gyerek vagy,
De tudom, hogy te nem változol; ez így van.
Hidd el, egy angyal vagy,
Kit az a megtiszteltetés ér,
Hogy az ember arcára mosolyt hozhat.
( Vizennek, alias Joanienak, alias Gábornak =) )
|
Legjobb barátomnak
Amikor megismertelek,
még nem hittem, hogy ennyire megszeretlek.
Te vagy nekem a legfontosabb személy,
hiszen Benned él a legnagyobb remény.
Minden nap találkozunk és nevetünk,
amennyit csak tudunk, hülyülünk.
Te vagy az, ki előtt nincsenek titkaim,
tudod, hogy Rajtad kívül nincsenek igaz barátaim.
Ha elveszítenélek, nagyon-nagyon sírnék,
hisz Nélküled egy üres ember volnék.
Te vagy az, ki mindig mosolyt csalsz arcomra,
ki tudja, mit jelent az, hogy boldogság-óra.
Te vagy nekem a legeslegjobb barátom,
Te vagy nekem életem-halálom.
Neked szól ez a vers most és mindörökké,
Te maradsz a legjobb barátom örökkön-örökké!
(Bálint Zsoltnak, felhasználónevén " bzsolti10 "-nek! )
|
Ezt a verset még anyuval írtuk mikor ovis voltam. XD Hát igen, akkor még nemvoltam valami nagy művész szóval szerintem ez a vers főleg az ő érdeme! :D :D A címét nemtudom XD
Egyszer egy zsiráfnak, mi jutott eszébe?
Vendégségbe menni le a föld mélyébe.
Teára hívta őt a vakond barátja
csak elfeledkezett róla, hogy hosszú a zsiráf lába.
Hosszú lábú zsiráf, hogy tudsz te teázni?
Hisz vakond odújába, nem tudsz bemászni.
Vakond anyó már főzi a teát
S azon gondolkodik hogy fér el náluk egy zsiráf.
Ha a zsiráf leggugolva csúszik-mászik
Attól még a nyaka kinn hinta-palintázik.
Ha pedig a fejét dugja a homokba,
azt hinnék hogy ő a strucc legújabb rokona.
S végül a bölcs bagoly megoldotta a gondot
kint tálalták a teát az ügyes vakondok.
Majd együtt kiülnek az erdő szélére
S együtt sütkéreznk a nyári napsütésbe!
Mostanáig ez a kedvenc versem!
|
Egy utolsó érzés
Ott állt velem szemben,
éreztem, hogy nem lesz kellemes.
Csak nézett rám, és figyelt
de kérdésemre nem felelt.
Csókot nyomott arcomra,
kezét vállamra nyomta.
Csak nézett, de mint ki semmit nem ért,
úgy közelebb és közelebb lépett felém.
Elbúcsúzott, szívem kettészakadt,
könnyem úgy folyt, mint az áradat.
Szerettem volna magyarázatot kapni,
de mégjobban a karjaiba omlani.
Egyre lépett hátrébb,
csak hátrébb.
Utoljára rám nézett,
majd eltűnt, de többé vissza sem nézett.
Egy utolsó érzés,
egy utolsó féltés,
ennyi volt talán,
mit megértettem én.
|
Kékek az alkonyi dombok, elülnek a szürke galambok, hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj.
|
Hol is kezdjem el ezt az egészet,
tudom rossz volt, de mára majd szép lesz.
Igérem neked, hogy melletted leszek,
csak annyit kérek, hogy ne feledj engem.
Kérlek, ne haragudj ha rosszat tettem,
de vigyázok Rád, bármi is legyen.
Szeretnék az őrangyalod lenni,
egy szép nyári estén együtt levetni.
Mellettem elfelednél minden rosszat,
a pici szívedet minden mi nyomja,
elszállna minden, megszűnne létezni.
De nem szeretnék nélküled eltévedni.
|
Halkan zúgó lámpás
az éj bársonyában,
apró, halvány fénypetty
ég koromszín leplén.
Társakra lel s illan
távolabb a tájon -
száz szentjánosbogár
mécs fekete kelmén.
|
Lennék én vad folyó, sziklákat szétzúzó
Vagy magasban felhő, szabadon szárnyaló
Lennék én tékozló fiú, ki csak a mának él
Csak így édes az élet, ez a világ így szép
Nem lennék gazember, ki egy országot megrabol,
Vagy ostoba, aki helyette meglakol
Inkább vagyok, aki vagyok,
Egy őrült rockzenész
Nekem így édes az élet, ez a világ így szép
R.:Gyomláld ki lelkemből a búbánatot
Gyere a közelembe régi barátom
Itt minden fáradt napon szükség van rád
Érted az ördögöt is seggbe rúgnám
R.:Kiálts, hogy halljam a hangod még jobban
Akkor nem érdekel, hogy mit hoz a holnap
Öld meg a szívemben a kétségeket
Így édes az élet, ez a világ így szép
Lennék én óriásfa, a végtelenbe szökő
Vagy nyári villám, mindent felperzselő
Lennék én tékozló fiú, ki csak a mának él
Csak így édes az élet, ez a világ így szép
|
Ezt a verset 3. vagy 4. osztályban írtam.Bocsi nem tudtam rendes címet kitalálni:
Itt a tavasz, megy a tél,
elfújja őt a szél.
Már csak jég darabok vannak
s azok is elolvadnak.
Jön a nap és hozza a meleget,
mint madár fütyülés annyi gyereket.
Kinyílik a hóvirág, s már száll a kismadár
ezt mondja: csip,csip jön a tavasz!
És tovaszáll.
Morcosan megy a tél,
és olvad a jég.
Madarak énekelnek, állatok felélednek!
Nem alszanak tobább, hisz hívja
őket a tavasz már!
Nem valami nagy cucc de legalább rímel egy kicsit :))
|
Ezt a verset a barátnőmmel írtuk az elsősöknek,és el is mondtuk a suliban az összes új tanulónak :) Természetesen ez csak egy részlet belőle.
Sziasztok ki elsősök!
A nyárnak ugyan vége,
De reméljük üdén néztek
Az új kihívások elébe.
Most még talán kicsit félve
Indultok el az új úton
De aztán majd belejöttök
S könnyen írtok,olvastok.
Számos kedves tanár
Vesz körül benneteket
S ha kéritek őket
Segítségetekre lesznek.
Rengeteg új ismerőst
Szerezhettek itt,
Kik remek barátaitok lesznek
Az iskolán kívül is!
Kezdődik hát,itt a suli!
Szerintünk ez jó nagy buli!
Nyári emlékektől frissen,
Kezdhetjük az új tanévet ebben az épületben.
Remélem tetszett!:)
|
Címe:
Kiscsizma
Megkaptam a kiscsizmám,
megvette az anyukám.
Becsönget kiskomám,
gyere tóra pajtikám!
Mentem bizén,kiscsizmámban,
totyogtam a puha sárban.
Láttam kiskomám arcán,
tettszik neki kiscsizmám.
Telt múlt az idő,játszotunk vígan,
csak későn vettem észre,este van.
Most kell aztán sietni,
anyu előtt vallani...
Másnap látom kiskomám,
Újra megnézné kiscsizmám?
Nem mehetek kiskomám,
le kell mosnom kiscsizmám.
(Elég ratyi lett...)
|
Boldog Szülinapot!
Mennyi jó emlék és játék,
Sok szórakozás, és hálaajándék.
A Teveclub veletek színesebb,
A ti csillagotok a legfényesebb.
Boldog születésnapot a karavánnak,
Veletek vége a magánynak.
Sok torta, és ajándék,
Mindegyik mögött kedves szándék. UI.: egy kicsit béna lett xd
|
Csoki
Csoki,csoki,
nyami,nyami,
úgy imádom,
azt megenni.
Incsi-fincsi,
cukcsi csoki,
te is edd meg,
ezt a csokit!
:PP
|
Jégkása
Hurrá, hurrá megint itt a nyár
A fagyis kocsi újra jár,
Nótája zeng az utcán,_
de van jobb a fagyinál.
NA vajon mi lehet?
Jeges kásás finomság,
Mej a torkomba lassan csordogál.
Ez oly hideg és oly finom,
Fejembe csordul a fájdalom.
De nem baj ám! Megéri!
Örülök ha gyomrom eléri!
|
Görögdinnye - A nyár legfinomabb finomsága.:)
A nyárnak közepén, hatalmas hőségben,
Gyerekek játszottak a falu végében
S mikor kifáradtak, árnyékos helyet kerestek,
Ahol a Nap sugarai nem érhetik el őket.
Szomjazva, a hőségtől meggyötörve,
Izzadtságuk csöpögött a földre.
A közeli házból, ahol az egyik fiú lakott,
Anyját vette észre közeledni, kezében a tálcára pillantott.
A tálcában nem volt más csak jó pár szelet görögdinnye,
A nyár legízletesebb gyümölcse.
Nem is kívánhattak volna most többet a gyerekek,
Mint a szomjúságukat oltó nyári inyenycséget.
Vett hát mindenki egy szeletet magának,
És nekiláttak a falatozásnak.
Torkukon kellemes hideg gördült le,
S lassan ez az érzés az egész testüket lepte be.
A hatalmas hőségből most már mit sem éreztek,
Már csak lágy szellő simogatta bőrüket.
Így hát fáradtságukat el is feledve indultak játszani,
Hogyha megint megszomjaznak lesz mivel hűsölni.
|
A nap már kopogtat ablakomon,
Szerény fénye fut át ágyamon.
Barátaimat rögtön hívom,
Gyertek ki! Vár a rom,
Másszuk meg! Én bevállalom.
MEntünk! Mentünk fel a hegyekbe,
Közben csúnya felhők jelentek meg a fellegen,
Ennyi volt a nagy séta!
LEfelé az esőben inkább volt csúszda!
Az eső midnent elmosott!
Anyum meg csak morgott!
A ruhád tiszta mocsok!
|
[517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|