[639-620] [619-600] [599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
1956!
Ha 1956-ra emlékszünk,pár dolog eszünkbe ötlik! Vissza megyünk a múltba,a múlt zenéjébe. De mi is történt itt az öldöklésen kívül és,hogy mért volt? Talán a választ meg is kaphatjuk most!
A forradalom nem egyik napról a másikra történt. Sok-sok éven át voltak előzmények. A forradalom Magyar országon több helyen is kitört. Tévhit az,hogy Pesten ontották el az első ember életét mert ez Debrecenben volt. Továbbá Esztergomban is felbuggyant egy kisebb-nagyobb dulakodás. Sőt máshol is az Országon kívül is előtőrt ez a hadi erő. Az ellenfelek a Ruszkik voltak másnéven szovjetek. 1956.október 23.tól Novermber 11.-ig tartott,szovjet győzelemmel. Tankokkal támadták az országokat. Ebből itt 6.000 volt összesen. Levetették a magyar címert a zászlóról is. Erről egy híres ember aki Tatán él most 52 éves naplót vezetett,és a naplóról film készült!
Hát így becsmérelték akkor ezt az országot! De most ÉLJEN MAGYAR ORSZÁG!
írta: Szórádi Genovéva Lejla
|
Pannikám vagyok [187739] ez az én történetem.
1956. október 23.
A forradalom és a szabadságharc ideje. A világ politikusainak és a közvéleményének a figyelme Magyarországra irányult: a 10 milliós állam szembeszállt a 200 milliós Szovjetunióval. A nemzet egyszerre akart megszabadulni a megszállóktól és az egypártrendszerű diktatúrától. A világbirodalom leverte a felkelést. Megkezdődtek az 1. megtorlások, 200 ezer menekülő nyugatra indult.
Így kezdődött el: a lelkes tömeg hallgatta a szónoklatokat a Bem- szobornál.
1956 okróberében a magyar nép hősies kisérletet tett arra, hogy saját kezébe vegye történelmét, sorsának irányítását.Megpróbált megszabadulni a szovjet megszállástól és a sztálinista egypártrendszerű kommunista diktatúrától.
A kísérlet megbukott.
kb. ennyi. |
Október 23.-án az 1956-os forradalmat ünnepeljük. A Sztálin szobor ledöntésével kezdődött a forradalom. A kormány nem volt tisztában a helyzettel, így segítségül hívta a Magyarországon állomásozó szovjet seregeket. Rengeteg ember halt meg. A magyar zászlóból kivágták a szovjet csillagot, és felolvasták a diákság 16 pontba foglalt követeléseit. (pl. követelik a régi Kossuth címer visszaállítását, és hogy március 15. nemzeti ünnep legyen) Eleinte ellenforradalomként emlegették a forradalmat. A Rákóczi Ferenc tisztiiskola növendékei még orosz egyenruhát viseltek, de már rátűzték a Kossuth-címert. Egyes orosz alakulatok nem akartak harcolni a magyar nép ellen. Az újságok a hosszú ideig tartó cenzúra után végre szabadon írhattak. A magyarok persze semmit nem tehettek a hatalmas túlerővel szemben. Hay Gyula segítséget kért a világtól, segítség azonban sehonnan nem érkezett.A forradalmat leverték, besározták, kiforgatták valódi mívoltából. Az országot elhagyta több mint 200 ezer ember, internáltak több mint 10 ezer embert, a halálra ítéltek és kivégzettek száma több mint 300.
Hát ennyi lenne :) Mrs Lovas |
Október 23-án az 1956-os forradalmat a II.Világ háorút ünnepeljük. Ezen a napon rengeteg zászlóból kivágták a sztánilista címert. Sok diák ment a parlament elé. A nép jelszavakat skadált. A diákok 16 pontban foglalták össze követeléseiket, amelyeket a parlament előtt olvastak fel.
De a mai napon nem csak az 56-os forradalmat hanem a köztársaság kikiáltását a kummunizmus megszűnését is ünnepeljük. Kerek 20 éve szűnt meg a kummunizmus és jött létre a köztársaság.
(Ez saját iromyány.) |
1956 - os forradalom Magyarország forradalma a sztálinista diktatúra vagy mi ellen és a szovjetek megszállás elleni szabadságharca. nagyon nagy esemény volt és március 15-hez kötődik.
GinnyWeasleyBellaSwan |
GinnyWeasleyBellaSwan története:
Almacica
Az almacica egy igazi ragadozó! Alma alakú a teste és félig medve, félig macska feje van. A négy végtagja közül kettő cicáé kettő medvéé. Tigriseket és orángutánokat eszik. Nagyon ritka állat. 8 évig fejlődik teljes átalakulással és ha még megéri a kilencet akkor számít igazi, nagy ragadozó macskának. Megszületésekkor egy almára hasonlít. Így van két teljes évig. Bennt az almában fejlődik. A harmadik évben ledobja magáról az "almaruhát" és egy kicsi almaalakú maci lesz belőle. Így van még két évig és kártevőket eszik.A ötödik évben megint ledobja magárol az almát és bebáábozódik. Egy évig így csüng a fán. Így kettő évet lesz. Végül lebomlik róla a báb és kiugrik belőle egy hatalmas almacica.
Magassága olyan, mint a medvéé, de mégis olyan ügyesen ugrabugrál, mint egy macska.
Emberekre nem vadászik, de inkább tartózkodjanak egy almacica találkozásával.
Szaporodni csak akkor tud amikor vasárnapra esik június 29 - e.
Szigorúan védett állat! |
Az almacica:
Az almacica egy különleges állatfaj. Hasa egy szép pirosalmára emlékeztet, de feje egy kiscicáé. Végtagjai, farka akár a medvéknek. Nagyon ritka állat, mert csak egy nagyon ritka féle almát eszik, s mert 10 évenként tud csak szaporodni, s akkor is csak egy kölyök születik. Csak Magyarországon található e faj, s idáig nem is tudtak róla a tudósok. Szelíd jószág, házi állatként csak azért nem lehet tartani, mert nagyon ritka az élelme, s az állat is csak azért találja meg, mert különleges szaglása van. Nincs ellensége mert, különlegesen hipnotizálni tudja a ragadozó állatokat, akik rá akarnak támadni.Ezek a fő tudnivalók az almacicáról. |
A nyakláncrabló
Egyik nap borz Lili nem találta a nyakláncát,amit a nagymamájától kapott.
Kérdezgette barátait,nem látták-e a nyakláncát.Mindegyik ezt válaszolta: -Sajnos nem Lili.
Eltanakodott,s elkezdett gondolkodni,hogy miket is csinált..?Szép sorjában.S ezeket írta egy kis lapra:
-Reggel: Felkeltem,s kimentem megnézni,hogy van-e valami pósta.Felöltöztem,megmosakodtam,ittam egy bögre finom kakaót,s reggeliztem.
-Délelőtt: Takarítottam,mosogattam,összepakoltam a szobámat,ebédet főzögettem.
-Délben: Jött Nyuszi,hogy nem mennék-e ki velük ma a tóra.? ,ebédeltem,elpakoltam magam után.
-Délután: Ledőltem pihenni egy kicsit,elmentem 2 órafelé nyusziékkal a tóra,ott játszottunk,úsztunk,hazajöttem,s ettem egy nagy nagy adag pudingos tortát.
-Estefelé: Megvacsoráztam,beágyaztam,elmentem fürdeni,letettem a nyakláncom,elaludtam. (de nem tudom,hohy hová tettem):)
Elgondolkozott borzi,hogy hová tehette.Nem jutott eszébe.Elment a Róka rendőrségre,s bejelentette,hogy eltűnt a nyaklánca.A rendőrök gyanusítgattak..gondolkoztak...végül nem jutottak semmire.Abba hagyták a keresést.
Este borzi kihuzta az éjjeliszekrény fiókját,s látta,hogy a nyaklánc ott van egy kis könyvön.
Így Borzi másnap reggel mindenkinek elújságolta,hogy mégsem tűnt el a nyakék,hanem ott volt a fiókban.Mindenki megnyugodott,s boldogan játszottak,mulattak együtt.
Patás Puppu tevém meséje.:D |
antia74(79622)
2009.10.21 14:17 Marika „
Séta az erdőben
Egy napom a barátaim és, barátnőim feljöttek hozzám avval, hogy menjünk egyet. Így elmentünk az erdőben, sétáltunk és gombát szedegetünk. Láttam egy furcsa szerzetet, aki úgy nézett ki mintha macska piros alma teste, a farka és a füle végén pedig zöld bojtocska volt, hirtelen nem gondolkozva meg kérdeztem tőle, hogy:
- Hát te, meg kivagy?
Meglepetten rám nézett, és csendesen, így szólt:
- Az én nevem Kitty vagyok, és almacica vagyok, nem látod. – válaszolt
- Hol élsz, és mit csinálsz? – kérdeztem
- Hol élek azt kérded, gyertek és nézzétek meg – mondta, és elindult
Gyertek, miért mondta, akkor vettem észre, hogy a többiek is ott voltak. Egymásra néztünk, és elindultunk utána. Mentünk az erdőn keresztül, már nem érdekeltek a gombák, csak a fura lény érdekelt minket. Ki értünk egy szép kis tisztásra, ott egy szép kis fehér házikó, zöld zsalukkal az ablakon. A házikót egy kis barna kerítés vette körül. A tisztás közepén álló házikó úgy nézett ki, mintha festményen láttuk volna. Megálltunk és csodáltuk, Kitty a kapuba meg állt:
- Gyertek be, és meg mutatom, az én birodalmamat. – mondta csendesen, és előre ment.
Mi szótlanul, mentünk utána, amikor a házba beléptünk, egy szép kis szobát látunk, ízlésesen berendezve. A szoba hátsó részébe egy ágyat láttam, közében asztal, és körül székek voltak, ami faragva volt. Az ajtóval szebben volt a tűzhely volt. Kitti teának való vízzet rakott oda,
- Üljetek le, a tea mindjárt kész, - mondta csendesen, tárcát letette az asztalra
Mindályan asztalt körbe ültük, közben Kitty a teát ki töltötte, és mesélni kezdet.
- Én itt élek eben a kis házikóban, már én sem tudom, hogy mióta de elég régen a biztos. Azt eszem és iszom, amit az erdő add nekem, és így ketten jól meg vagyunk. Még sokat beszélgetünk, a világ fogairól, ki mit tett eddig, és csinál éppen. Kittyt ez nagyon érdekelte, ahogy Ő mondta, mióta itt kint lakik, nem tud semmit a világról. Nagyon elszaladt az idő, búcsúzóul.
- Gyertek még el, mert ez már egy szép barátság, szeretném, ha ez így maradna. – mondta Kitti
- Majd jövünk, mikor szép az idő. Várj minket nyugodtan. – mondtam csendesen és boldogan
Amikor haza értem, nem tudtam eldönteni, hogy álmodtam, Kittyt vagy valóság.
Ez az én kis történetem, vagy nem, ki tudja.  |
Séta az erdőben
Egy napom a barátaim és, barátnőim feljöttek hozzám avval, hogy menjünk egyet. Így elmentünk az erdőben, sétáltunk és gombát szedegetünk. Láttam egy furcsa szerzetet, aki úgy nézett ki mintha macska piros alma teste, a farka és a füle végén pedig zöld bojtocska volt, hirtelen nem gondolkozva meg kérdeztem tőle, hogy:
- Hát te, meg kivagy?
Meglepetten rám nézett, és csendesen, így szólt:
- Az én nevem Kitty vagyok, és almacica vagyok, nem látod. – válaszolt
- Hol élsz, és mit csinálsz? – kérdeztem
- Hol élek azt kérded, gyertek és nézzétek meg – mondta, és elindult
Gyertek, miért mondta, akkor vettem észre, hogy a többiek is ott voltak. Egymásra néztünk, és elindultunk utána. Mentünk az erdőn keresztül, már nem érdekeltek a gombák, csak a fura lény érdekelt minket. Ki értünk egy szép kis tisztásra, ott egy szép kis fehér házikó, zöld zsalukkal az ablakon. A házikót egy kis barna kerítés vette körül. A tisztás közepén álló házikó úgy nézett ki, mintha festményen láttuk volna. Megálltunk és csodáltuk, Kitty a kapuba meg állt:
- Gyertek be, és meg mutatom, az én birodalmamat. – mondta csendesen, és előre ment.
Mi szótlanul, mentünk utána, amikor a házba beléptünk, egy szép kis szobát látunk, ízlésesen berendezve. A szoba hátsó részébe egy ágyat láttam, közében asztal, és körül székek voltak, ami faragva volt. Az ajtóval szebben volt a tűzhely volt. Kitti teának való vízzet rakott oda,
- Üljetek le, a tea mindjárt kész, - mondta csendesen, tárcát letette az asztalra
Mindályan asztalt körbe ültük, közben Kitty a teát ki töltötte, és mesélni kezdet.
- Én itt élek eben a kis házikóban, már én sem tudom, hogy mióta de elég régen a biztos. Azt eszem és iszom, amit az erdő add nekem, és így ketten jól meg vagyunk. Még sokat beszélgetünk, a világ fogairól, ki mit tett eddig, és csinál éppen. Kittyt ez nagyon érdekelte, ahogy Ő mondta, mióta itt kint lakik, nem tud semmit a világról. Nagyon elszaladt az idő, búcsúzóul.
- Gyertek még el, mert ez már egy szép barátság, szeretném, ha ez így maradna. – mondta Kitti
- Majd jövünk, mikor szép az idő. Várj minket nyugodtan. – mondtam csendesen és boldogan
Amikor haza értem, nem tudtam eldönteni, hogy álmodtam, Kittyt vagy valóság.
Ez az én kis történetem, vagy nem, ki tudja. |
szulinapos tortenet kellett. |
A vidámpark
Forró,nyári napra ébredt Patás Puppu, a tevém.Gondolkozott,hogy mit lehetne ilyen melegben csinálni...
hát nem jutott eszébe semmi.
Egyszer csak valaki kopogtatott az ajtajában.Puppu megkérdezte:
-Ki az?? Az ajtó nyitva gyere be!-mondta Patás Puppu.
-Én vagyok Mókus Mama.Anyukád küldött ezzel az üzenettel.
Mókus Mama bement,s Puppu gondolkozott,hogy milyen üzenetet küldhetett a mamája..gondolkozott,gondolkozott..nem jutott megoldásra.Mókus Mama elkezdte mondani Patás Puppu mamájának üzenetét.
-Anyukád ezt az üzenetet adta át nekem.-s elkezdte mesélni-Holnap jövünk hozzád,és elmegyünk a Merivó vidámparkba,ami holnap nyit.Szenzációs lesz a holnapi nap,amit velünk fogsz tölteni.Visszük Lorent a kishúgodat..ő is nagyon élvezni fogja az egész napos szórakozást.
Közben Puppu csendesen hallgatta az üzenetet.S így szólt:
-Akkor gyorsan felkell készülnöm a holnapi napra.Datolyás sütit fogok készíteni,annak biztos nagyon örülnek majd a szüleim és a húgom.Köszönöm Mókus Mama,hogy átadta édesanyám üzenetét.
Patás Puppu megkereste a receptkönyvet,s előszedegette a hozzávalókat.
Összeállította a süteményt,s betette sülni.Fél óra mulva kivette a süteményt a sütőből.Elrakta a holnapi napra.
Másnap reggel megérkezett hozzá a családja.Elindultak a vidámparkba.Nagy döbbenet érte őket a vidámpark előtt.Ez állt ott:
-A VIDÁMPARK ZÁRVA!!
Elszomorodtak,s vissza mentek Patás Puppu házába.Eszébe jutott Puppunak,hogy tegnap datolyás sütit sütött.
Így a sütivel feldobta a hangulatot.
A vidámpark zárva volt ugyan,de Puppu sütije nagy sikert aratott.Vidámpark helyett süti evés lett.Így ért véget Patás Puppu szombati napja. |
Egy rémálom
Osztálykirándulás volt és október, a szüret ideje. Hát hova is mehettünk volna, mint Badacsonyba.
Mindenki izgatott volt, mert másnap indultunk. Én is kíváncsian vártam, hogy milyen lesz, alig tudtam elaludni, csak a kirándulásra tudtam gondolni, de végül sikerült.
Másnap találkoztunk, de sajnos a vonatot lekéstük miattam... Ugyanis elkéstem, mert elfelejtettem, hogy ma van az osztálykirándulás – nem is tudom, hogy történhetett meg, hiszen az eszemben volt... Na, de végre jött a következő vonat, és végre valahára elindultunk. Elég furán éreztem magam, mert mindenki katonaruhába öltözött, én pedig egy vékony topban és egy rövidnadrágban voltam. A többiek is furcsán néztek rám, de próbáltam nem zavartatni magamat. Egész úton csendben ültünk, és mikor megérkeztünk, akkor sem kezdett el senki sikítani – nagyon megdöbbentő volt, de én se szóltam semmit.
A tábor öt katonai sátorból és egy kútból állt a szőlős mellett. Ki se pakolhattunk, már jött egy őrmester – szintén katonaruhában–, és a szőlősbe parancsolt minket szüretelni. Egész estig dolgoztunk, utána bemehettünk a táborba, és ehettünk egy kis vízzel felhígított babgulyást. Következő nap reggeli gyanánt kaptunk egy szelet kenyeret egy kevés vajjal, aztán mentünk szüretelni. Ebédre – mondván, hogy ne pazaroljuk evésre az időt, – egy fürt szőlőt kaptunk, miközben dolgoztunk tovább. Délután 3 óra lehetett, mikor eltűnt az őrmester, és helyére farkasok jöttek. Hihetetlen volt: Bogi abbahagyta a munkát, mert elfáradt. Erre se szó, se beszéd, két farkas felfalta. Többen felsikítottak, hát őket is megették. A végén mindenki csak állt és bámult. A farkasok – mondván, hogy nem dolgozunk rendesen,– körbe kerítettek minket és a Farkas-király elé vittek. Az öreg farkas kiadta a parancsot:
– Mindenkit megenni, de csak egyesével és sorban!
Én voltam az utolsó, tehát nekem kellett mindenki halálát végignézni.
Ott álltam két farkas előtt, szememet csukva tartva, mikor megszólalt egy távoli, de ismerős hang:
– Tündi, Tündi! Ébredj már fel, mindjárt elkésel az osztálykirándulásról! Tündi! – kinyitottam a szememet, vajon hol bújhatott el az anyukám. Csakhogy már nem a farkasokat és az erdőt láttam, hanem az anyukámat a szobámban. Akkor ez álom volt? Óh, hál’ istennek, akkor még élek!
Jaj, tényleg, a kirándulás! Már egészen kiment a fejemből!
**kirándulásról megérkezve**
Nem késtem el, nem volt katonaruha, rendes faházak voltak, jó volt az étel, nem volt őrmester, sehol nem volt farkas, és nem kellett reggeltől estig dolgoznunk. Ráadásul ez volt életem legjobb kirándulása!
Schokolade (258061) történetét olvastátok! Ahogy látjátok, ma egyáltalán nem voltam fáradt ahhoz, hogy ilyen hülyeség eszembejusson...  |
Csaladi szorakozas!
Szeptember kozepe van.Csaladommal szuretelni megyunk, de nem akarhova, hanem nagytatam szolos kertjebe.
Rokonok, baratok, csaladtagok osszegyultunk egy huvos oszi delelott, es utnak indultunk.Fel a kis dombon, egyenesen a szolos fele.
Felora seta, mendegeles utan, megerkeztunk..kicsit kifaradva, de megeri, csakhogy tata mosolyat lassuk, kitartsunk mellette.
Kipakoltunk.Es nekifogtunk szolotszedni.
Apa es tesoja egyutt szedtek a szolot.En kis uncsiimmal kerekedtunk neki, Ervinnel, Orsival es Ildikoval.Mamam nekunk segitett.
Tata a preselo mellett allt, varta a vodroket a szolovel.
Unoka tesoimmal, nem a feladatra koncentraltunk..nevettuk, jokat szorakoztunk.Mama rank szolt, es odatett dolgozni.
Elhallgattunk es munkanak lattunk.
Tata mar preselte a szolot, es maris keszult a must, amibol kesobb lesz a finom borocska.
Sok szolot szedtunk.Feheret,pirosat,Izabellat,Zala gyongyet stb.
Megvolt az elso pohar must, tata megkostola es igen szeles mosolya lett.
-Ez nagyon finom lett,mondta-es ez nektek koszonheto.
Mindenki megkostolta, es tenyleg nagyon finom lett.
A szololevet korsokba toltottuk, felpakoltuk a kocsira es bevittuk a varosba, ahol a pincebe taroljuk.
Most mar pihenhet a szolo is.Legkozelebb Karacsonykor zavarjuk csak, de akkor mar a bort.(:
|
Szüreti vigadalom
Sötét, borongós éjszaka volt. A felkelő nap sugarai alig-alig fényesítették be a Pécel melletti kis község szőlőtőkéit, már javában folyt a munka. Idős asszonyságok vitték mázsás terheiket hátukon- hiába, a férfierő nem volt elég a szőlőcipeléshez.
A présgép igen kezdetleges volt. Tulajdonképpen egy nagy dézsa volt az egész, amibe a beleöntött szőlőt nagy előszeretettel taposták a hatvan-hetven év körüli, visszeres lábú nénik. Hiába, a fiatalság génjei örökre megőrződnek beteges, ám még mindig hihetetlenül pajkos testükben.
Az első pohár szőlőlé- még mustnak sem igen nevezhetnénk- hatalmas ujjongást váltott ki a harsány asszonyságok és üvöltő, játékos urak közt. Kézről-kézre adogatták a poharat, egészen addig, míg ki nem ürült, és újratöltése ürügyén a dézsához lopakodhattak.
A falu polgármestere is hivatalos volt a szüretre. A falu első embere, egy még Noé idejében is özönvíz előttinek számító telefonnal telefonált, így érthetően esett seggre az első pár métert beborító szőlőhéjon.
Lényegében fenséges, meghitt hangulat uralkodott a mezőn. Még a közeledő ÁNTSZ-ellenőr sem zavarta őket, aki pedig becsmérlő jegyzeteket készített a szőlő taposási módjáról. Azonban egy pohár erőteljesebb szőlőlével a legbürokratikusabb tisztviselőt is meg lehet puhítani, mint az közismert... |
Nevezném 4 tevémet a történetíróra.
Teve Szilaj[189544] :
Az elefántteknős
Magyarországon, a Balaton északi felén sok elefántteknős él. Előfordulnak a Duna mentén is, a Margit-szigeteken, de ott nayon ritka a számuk. A nőstények nem rendelkeznek páncéllal, jobban hasonlítanak a teknősökre, csak elefént ormányuk van. Színük zöld, míg a hímek nagyobbak, s szürke bőrrel jönnek világra. Elevenszülők, s első megpróbáltatásuk anyjuk segítsége nélkül eljutni a vízbe. Mikor nagyobbak lesznek, elindulnak a Balaton déli része felé, ahol kicsineiket világrahozzák. Egy évben 6-8 kicsiyük jön világra. Kölyökként a hímek fekete színű bőrrel rendelkeznek, ami később kivilágosodik. A nőstények sötétzöldek, bőrük szintúgy kivilágosodik idővel, mint a hímeké.
Légyszi, fogadjátok még el!
_______________________________
Idézet:
"Nincsen halál, csak a világok változnak."
/Lauren Brooke:Minden új nap/ |
Az elefántteknős
Ez egy igen ismert faj Ausztráliában, de sajnos más kontinenseken nem nagyon ismert állat. Pedig nagyon érdekes.
Körülbelül 15 centiméter magas, de a kifejlett hím elérheti a 25 centimétert is.
A teste olyan, mint az elefánté - csak persze kisebb -, a többi része, tehát a feje, lába és a farka pedig a teknőséhez hasonló - csak nagyobb.
Zsenge füvet, magokat és gyümölcsöket fogyaszt.
Látásuk gyenge, hallásuk és tapintásuk jó.
Egyedül élnek, párzáskor is csak addig vannak együtt, míg az utóduk nem lesz járásra képes. Mivel azonban ez elég hamar bekövetkezik, ilyenkor is csak 1-2 hónapig vannak együtt, utána szétválnak. Egyszerre 2-3 borjat hoznak világra.
Egy elefántteknős elérhet akár 10-15 évig is, de sajnos ez nagyon ritka, mert a lába teknősbékáéhoz hasonló, így ő is lassan kúszik, Ausztráliában viszont rengeteg ragadozó nagy kedvvel fogyasztja a húsát. És az emberek is szívesen vadásznak rá, mert az Ausztráliában élő nomád törzsek egyik közkedvelt étele. Ám az európaiak nem nagyon ismerik, mert nem az európai ízlésvilágnak felel meg.
Schokolade (258061) leírását olvasták! |
Az ember paródiája
-Timike éppen a Nici kirakatában állt, és édesen, torkaszakadtából ordított- mesélem egyik ismerősömnek.
Miért is? Nos, a bevásárlóközponti állatboltok eleve kihalásra vannak ítélve. Hogy olykor-olykor mégis megmarad egy, az minden bizonnyal annak köszönhető, hogy a kígyó etetésére alkalmas szopósegér innen nagykeráron hazavihető.
-No de miért üvöltött Timike?
-Már nem jutott elefántteknős.
- Micsoda? - hűlt el a barátom arca.
- Elefántteknős. A kor nagy divatja. Ezer forint egy darab.
- És ez kinek kell?
- Ne tőlem kérdezd. De százasával viszik, ötvenméteres sor áll a boltok előtt.
- És hogy néz ki ez a szörnyszülött?- vonta fel a szemöldökét.
- Hát...- kezdtem habozva. Csak a kirakaton át láttam.
- Na de, mégis milyen?
- Elég csöppség. Valójában egy teknős, hatcentis ormánnyal és elefántlábakkal.
- Jézusom. És mit eszik?
- Hát, az eladó azt mondta, húsevő. Tehát, gondolom, nem veti meg a téliszalámit vagy éppen Timike jobb felső ujjpercét sem.
- De hát ez közveszélyes- hüldezett a barátom.
- Ugyan. Az egész állat összvissz harminchat centiméter.
- Csak? Hát, valóban nem vészes. És hogy szaporodnak?
- Ivarosan. De mindegyik hermafrodita.
- De attól még kettő fél kell a párzáshoz, nem?
- Persze. Állítólag tojásokat rak, amik két hét alatt kikelnek- bár ez nem bizonyított.
- Zseniális. De mi lett Timikével?
- Azt az egész áruház hallotta. Magán kívül üvöltött, toporzékolt, így soron kívül kiszolgálták.
- De otthon tartja a teknősét?
- Igen. Hol máshol?
- Hát, mivel azt mondtad, az ember ujját is leharaphatja...
- Ugyan, egy ilyen apró állat...
- Az nem akadály.
- De igenis, hogy az.
- Világéletedben ilyen tudálékos voltál.
- Te meg hülye.
- Hülye.
Auer ( Vizen )
|
Elefántteknős:
Ez az állat nagyon furcsa. Kölyök korában iszonyúan kicsi, de felnőt korára több méteresre nő.
Szürke erős páncélja van, nagy füle és ormánya.
Kétéltű tehátt vízben és szárazföldön is jól érzi magát. Igen ritka fajta, földünkön mint egy 20 fajt számoltak össze ezért is van róla kevés információ.
Szereti a gyümölcsöket.
Fiatal korában rengeteg ellensége van mivel ilyenkor gyenge még a páncélja és nem is nagyon gyors, de nagykorában nincs természetes ellensége. Főként Afrikában található meg és persze a Tevékeny Tevék állatkertjében is akad pár példány. |
Elefántteknős
Az elefántteknős igen furcsa állat.Algákkal táplálkozik,amikhez nehezen jut el.Képzeljétek,félig teknős létére nem tud úszni!És a kinézetéről ne is beszéljünk!Ormánya sajnos nincs,hogy kiszivja vele az ételt a viből,viszont van a hátán egy szép,kemény szürke páncélja,ami alá berejtőzik,ha veszélyt érez.De ez ritkán történik meg,mert 5 méter magas.Nagyon szeretnek játszadozni,főleg a himek.Általában tigrisekkel szeretnek fogócskázni,de ha egy csiga meghivja őket palacsintaevő-versenyre,természetesen nem utasitják vissza!Apropó,palacsinta,nem is mondtam,hogyha nincs alga a közelben,kérnek a mosómedvéktől csokis- és lekváros palacsintát.Mivel a mosó medvék igazán jó szakácsok!Na,de elkanyarodtunk a témától.Szóval,tavasszal násztáncot járnak.Ez bizony sok földrengést okoz.A násztáncot,erős ütésekkel a föld vagy a fák felé mutatják be.Aztán,kecsesen,mint a ballerinák,előadják a hattyúk tavát.Ezt persze a nőstény elefántteknősök meghatódva nézik,és azonnal kiválasztják párukat.Nyáron a nőstény előállitja a tojásokat,amik 5 nap(!!!) múlva kikelnek.Az elefántteknős 3 éves korig bébi/gyerek,3 évestől 11-ig felnőtt,11 évtől pedig 60-ig egy vén trotty.
*Tapsvihar*
Köszönöm!
Irta:Nina Carlos[157997] |
[639-620] [619-600] [599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
